A nőgyógyász rendelő honlap méhszájsebbel foglalkozó

páciens tájékoztató oldala


 
 

 

ECTROPIUM (ECTROPION, ERYTHROPLASIA)

 

Leggyakrabban erre az elváltozásra használjuk a méhszájseb kifejezést.

Lényege, hogy a méhnyak csatornáját borító hengerhám a méhszáj felszínére terjed ki. Tehát a méhszájat továbbra is borítja nyálkahártya, csak ebben az esetben nem laphám, hanem hengerhám.

Az elváltozás oka, hogy a hüvelyben a savas pH eltolódik lúgos irányba vagy pedig a méhnyakon levő folyamat (pl. polip a méhszájon vagy a spirál jelzőszála) állandó irritációt jelent a méhnyaknak, aminek hatására a laphám elpusztul és helyére nyáktermelő hengerhám alakul. Sebnek azért hívják, mert a kolposzkópos kép olyan mintha sebet mutatna, de valójában borítja hám a méhszájat. Az ectropium nagyon gyakori fiatal korban, fogamzásgátló szedése mellett, visszatérő hüvelyfertőzések következtében és terhességben.

A következmények a bővebb váladékozás a hüvelyben illetve a vérzés. A bővebb váladékozás a hüvelyi folyások melegágya lehet, ami gyakran szinte kezelhetetlen. Jellegzetes a fehér illetve kocsonyás áttetsző bőséges hüvelyváladékozás, amely különösebb panaszt nem okoz, csak ott van. Lassan alakul ki és általában a folyás mennyisége összhangban van az ectropium nagyságával. A „méhszájseben” található számos mirigysejt nagy mennyiségű lúgos váladékot termel, mely egyrészt tartósan fennálló folyás formájában okoz kellemetlenséget, másrészt a lúgos kémhatása a normál hüvelyflóra többségét adó lactobacillusok számára kedvezőtlen. Így túlsúlyba kerülhetnek az egyébként kis számban jelenlévő, vagy éppen a méhszájon kolonizálódott baktériumok. Ha felülfertőződik, akár baktériummal vagy gombával, akkor már tüneteket okozó folyás jelentkezik. A folyamat hüvelyfertőzéshez (pl. bakterialis vaginosis) vezethet.

A másik következmény a hengerhám sérülékenysége, így szexuális aktus során vérzés jelentkezhet (kontakt vérzés).

Az ectropium elváltozásokat is okozhat a méhszáj hámjában is. Mivel a nyáktermelő hámban sok kórokozó megtelepedhet, ezért ott helyi krónikus gyulladást okozhatnak. Jellegzetes, ha a citológiai leleten megjelölve látjuk a gyulladást, vagy metapláziát vagy reaktív sejtes elváltozásokat. Ezek kialakulhatnak az ectropiumtól függetlenül is, de vele gyakrabban. A krónikus méhnyak gyulladás a szexuális aktus során vagy attól függetlenül esetleg alhasi fájdalmat okozhat.

A kolonizálódott baktériumok esetén a szokványos helyi kezelésekkel (kúp) nem boldogulunk, de tartós eredmény sajnos a szájon át szedhető antibiotikum kezeléstől sem nagyon várható.

 

 




 


 
 
   

Dr. Zsirai László ©

1027 Bp. Horvát u. 19-23. II. emelet 18.

Tel.: 06-70-540-77-01

   
www.nogyogyaszrendelo.hu